© Drogenciklopédia 2011 A kokain helyi érzéstelenítő gyógyszer és pszichoaktív szer. Ezt az alkaloidot ma már csak a fül-orr- gégészek használják a központi idegrendszert erősen izgató hatása miatt. Az anyagot a dél-amerikai kokacserje (Erythroxylon coca) leveleiből vonják ki. A legtöbb országban kábítószerlistán szerepel, használata az ellenőrizhetetlen mellékhatások miatt tiltott. Kémiai megnevezése: benzoil-ekgonin metilészter. A kokain erős tudatmódosító hatású szer, használatának több – a használók által is nemkívánatosnak tartott – mellékhatása van. A legnevezetesebb a „rovarhatás”: a kokainisták a szer hatása alatt úgy érzik, „mintha bogarak mászkálnának a bőrük alatt” (ezeket a szakirodalom „kokainbogaraknak” nevezi, bár természetesen nem valódi, létező rovarokról, hanem érzékcsalódásról van szó.) Története A kokain történelme évezredekig nyúlik vissza. Dél-Amerikából származik, az ott élő indiánok alkalmazták először, felfedezve, hogy fokozza általánosságban a teljesítőképességet. Vallási és törzsi szertartások alkalmával fogyasztották a kokacserje leveleit. Kr. e. 3000 körül a kokacserje levelének rágása egész Dél-Amerikában elterjedt volt éhséget csökkentő, energetizáló hatása miatt, s az istenek ajándékának tekintették. 1400 körül Peruban az inkák kokaültetvényeket működtetnek. 1505-ben az európaiak megismerik a növényt Amerigo Vespucci által. E század első felében az inka kokaültetvényeket spanyol földesurak vették birtokba. A spanyol törvények lehetővé tették, hogy a birtokosok kokalevéllel fizessék az adót. Ennek következtében Peruban jelentősen növekszik a kokatermesztés, ennek hatására a levelek ára csökken, egyre többen engedhetik meg maguknak használatát. 1575-ben A spanyolok ezüstbányáiban dolgozókat bőségesen ellátták kokával, mivel úgy találták, hogy úgy sokkal hatékonyabban dolgoznak. A Peruban élő európaiak 8%-a volt érintett a kokaüzletben. 1662-ben Abraham Cowley megírja A koka története (The Legend of Coca) című versét. Ez az első független említése a kokának az angol irodalomban. 1835-ben a koka elször ábrázolják pontosan rajz formájában az angol médiában (nyomtatott formában, a The Botanical Magazine c. lapban). 1850-ben vízben áztatott kokából nyert koka-oldatot torokműtéteknél érzéstelenítőként használták. Kilenc évvel később először nyernek ki kokaint (por forma) a kokalevélből. 1870-ben piaci forgalomba hozzák a Vin Mariani nevű kokain tartalmú bort Franciaországban és Amerikában. Davis Parke létrehozza a koka folyékony változatát (ez nem a Coca- Cola). 1876 és 1885 között angol versenyzők kokalevél rágással növelik teljesítményüket. 1884-ben Freud cikket publikál, melyben javasolja a kokain használatát különféle betegségek, állapotok kezelésére, például morfin-függőség (egy barátja könnyen leszokott a morfinról kokainnal). Két év múlva John Pemberton jóvoltából létrejön a Coca-Cola, mely akkoriban valódi kokaint is tartalmazott a koffein mellett. 1880-as évek végén Davis Parke finomított kokain-gyártásba kezd. 1903-ban a Coca-Cola Company kivonja a kokaint üdítőjéből. 1910-ben az első kokain-okozta orrsövény-sérülés írott dokumentációja az orvosi irodalomban. 1912-ben 5 000 kokainnal kapcsolatba hozott haláleset az Egyesült Államokban egy év alatt. 1914-ben a kokain tiltott szerré válik az Egyesült Államokban. 1930-ban Japán a vezető kokain-gyártó (23,3%), őt követi az USA (21,3%), Németország (15%), Anglia (9,9%), Franciaország (8,3%). 1976-ban valószínűleg Kaliforniában először szintetizálják a kokain szabad-bázisú formáját, utcai nevén crack, ami az 1980-as évek közepére népszerűvé válik. Hatásai A kokain közvetlen hatását az agyban fejti ki. Főképpen a dopamin és a szerotonin nevű ingerületátvivő anyagokra hat. Mindkettő az idegsejtek kommunikációjáért felel. Előbbit alapesetben egy specializált protein, az úgynevezett dopamin- transzporter szállítja vissza a helyére, miután az elvégezte feladatát. A kokain pont ezt a visszavételt gátolja meg, így a dopamin egyre csak szaporodik a szinapszisban, ettől alakul ki az eufória. A szerotoninra gyakorolt hatása, és annak szerepe még nem teljesen tisztázott. Hatását orrba szippantva 20-30 percen belül kifejti. Intravénásan a hatás azonnal jelentkezik. A beszedés után rendszerint farkasétvágy jelentkezik, ami több napon keresztül ismétlődően tarthat.     Élettani hatásai kis- és közepes mennyiség (20–99 mg) esetén:         - függőség         - az étvágy csökken         - a pulzus és vérnyomás emelkedik         - a vérerek szűkülnek         - a testhőmérséklet emelkedik         - a pupillák kitágulnak         - az energiaszint növekszik         - a légzészám növekszik Vannak, akik szerint a pszichikai és szociális feladatok egyszerűbbek lesznek, mások szerint nehezebbé, elvégezhetetlenné válnak.     Élettani hatásai nagy mennyiség (>100 mg) esetén:         - minden hatás a kis- és közepes mennyiségekből; valamint         - sokkal intenzívebb élmény (dózisfüggő)         - esetlegesen bizarr, kiszámíthatatlan viselkedés         - paranoia         - izomgörcsök         - szédülés Ritka esetben ez a mennyiség azonnali halált okoz!     Kardiovaszkuláris hatásai:         - szívritmus-zavarok (a szer elhagyása után a probléma rendeződik, mivel a károsító hatásai reverzibilisek, azaz visszafordíthatók, folyamatos használat mellett viszont a zavarok csak fokozódnak, gyakran halálhoz vezetnek)         - szívelégtelenség         - szívroham     Légzőszervi hatásai:         - mellkasi fájdalom         - légzési nehézség         - légzési elégtelenség     Neurológiai hatásai:         - fejfájás         - migrén         - rohamok         - különböző mentális pszichózisok kialakulásának veszélye (például paranoia, skizofrénia)         agyvérzés     Hosszútávú mentális hatásai:         - irritáltság         - idegesség         - fáradékonyság         - fáradtság         - paranoia         - hallucinációk (vizuális és auditoriális egyaránt, bár utóbbi gyakrabban jelentkezik)         „kokainbogarak” érzése Formái, használati módjai Két formája létezik, a kokain-hidroklorid (=kokain), valamint a szabad-bázisú kokain (=crack).                                         Kokain                                          Por formában van jelen, a tiszta, finomított kokain hófehér, bár az utcán általában van                                          valamilyen mellékszíne. Leginkább orrba szippantják, valamint a maradékot többnyire a                                          fogínybe dörzsölik. Használható még cigarettában avagy pipában elszívva, bár mivel hő                                          hatására igen instabillá válik, a veszteség elérheti a 80%-ot, azaz igen gazdaságtalan módja                                          a drága szer felhasználásának. Vízben oldva injekcióban is beadható, bőr alá, izomba vagy                                          vénába. Utóbbi esetben igen intenzív élményt okoz, bár túladagolási veszélye intravénás használat esetén nagyobb, mint a heroinnak. Savas folyadékkal keverve lenyelve is hatásos. Gyorsan kialakul az erős pszichikai függés.                                              Crack                                                Az 1976-ban szintetizált szer (ami gyakorlatilag a kokain szabad bázisú formája) –                                                speciális pipában elszívva –, sokkal nagyobb élményt okoz, mint a kokain maga (kivétel                                                talán az intravénás adagolás). Kis kavicsok formájában árusítják, nevét a jellegzetes                                                ropogásról, pattogásról kapta, égetés közben. Extrém módon károsítja a tüdőt és a                                                felsőbb légzőszerveket. Igen gyors leépülést eredményez, s a használó már az első                                                alkalom után erős vágyat érez a következő élményre, mely élmény nagyjából 30-45 perc                                                alatt elmúlik. Pszichikai függése a heroinéval vetekszik.